Sziasztok!

Beitl Valentina vagyok, kb. öt éve scrapbookozom. A mixed media technikával az első MM tábor óta próbálkozom. Tábortól táborig szinte alig alkotok (mondhatnám, hogy időhiány miatt, de valószínűleg csak rosszul szervezem az életem ). 

Minden hónapban megcsodáltam a havi kihívásra beküldött alkotásaitokat, és mindig bosszankodtam egy kicsit, hogy én miért nem készítettem semmit. Elhatároztam, hogy idén másképp lesz, minden havi kihíváson részt fogok venni. Mégpedig art journal oldalakkal, mert az első MM táborban készített art journal könyvecske még mindig üresen állt. Szóval megfogadtam, hogy idén megtöltöm.

Az első kihívás elég jól sikerült, hiszen vendégalkothatok a Sugallatok blogon. Köszi lányok.

Szuper. Az nem volt kérdés egy percig sem, hogy Svetlana Sanochkia alkotását fogom liftelni, a színei nagyon közel állnak a szívemhez. Ugyanakkor hogyan álljak neki ennek a liftelős oldalnak? Egészen addig szenvedős volt a dolog, amíg meg nem találtam hozzá a saját történetemet, és el nem tudtam engedtem a “nem hasonlít eléggé” érzést (párszor szétszedtem és újrakezdtem emiatt az oldalt – természetesen miután leragasztottam mindent )

A történet ami inspirált a kislányomról szól, aki pár éve nagyon szerette az Aranyhaj és a nagy gubanc című mesét és mindig azt mondogatta, hogy olyan hosszú hajat szeretne, mint Aranyhajé. Szóval hajnövesztésbe kezdtünk, de nem lett olyan hosszú . Ez csak egy édes álom maradt, de az alkotás erejével bevarázsolhattam őt a mesébe, Aranyhaj tornyának ablakába.

Most jöjjön a hogyan készült. Előszőr clear gessoval alapoztam az oldalpárt, majd fehér gessoval és egy szivacs segítségével pacsmagoltam egy kicsit, épp csak annyira, hogy még áttetsző maradjon helyenként az oldalon található szöveg. Majd jöhetett a stencilezés. A modellpaszta száradása után kék és barna akvarell festéket folyattam meg sok-sok vízzel az oldalon, a szélekre pedig még több festéket vittem fel, az élénkebb hatás érdekében. Megrajzoltam és söralátét kartonból kivágtam az ablakot, amit szintén alapoztam és festettem. Mindent felragasztottam a vélt helyére, majd nem tetszett és szétszedtem. Sötétbarna papírcsíkokat téptem és ragasztottam, melyek jótékonyan elfedik az újrakezdés árulkodó nyomait. Újból felragasztottam az ablakot, a díszítő elemeket, aztán már csak pecsételtem, fröcsköltem, pacáztam. Sokat.

A végeredmény sokkal élénkebb lett mint Svetlana alkotása, de én így szeretem és talán nyomokban felfedezhető némi hasonlóság. Szerintetek is?

Szeretettel:

Valentina

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ