Sziasztok! Vida Móni vagyok, 43 éves két gyerekekes anyuka. A napjaimat végigpörgöm az irodában, majd ezt folytatom otthon is, úgyhogy nagyon  élvezem, amikor végre elmélyülten molyolhatok a szebbnél szebb papírokkal, díszítőelemekkel. Virág csodás alkotásain keresztül ismerkedtem meg a scrapbookkal, de jó ideig el sem tudtam képzelni, hogy én is össze tudok hozni valami hasonlót. Csak a tavaszi MM tábor szippantott be engem is a scrapbook világába, úgyhogy eléggé zöldfülű scrappernek számítok. Emiatt – bár nagyon örültem az előző kihívás kiemelt alkotói “címének”- őszintén szólva enyhén bepánikoltam, amikor rájöttem, hogy én lehetek ebben a hónapban a vendégalkotó.

Az ehavi minimál kihívás ráadásul duplán nehéznek számít szerintem, hiszen a mixed mediában pont az a vonzó számomra, hogy káoszos, össze-vissza rétegzett és túldíszített, de valahogy mégis összeáll az egész a végén…. Na de a minimál??? Elsőre komoly fejtörést okozott, hogy most kell-e még az oldalra valami? Vagy sok már?Vagy kevés??? Egyáltalán MM oldal ilyen natúran?
Szóval néhány órányi teljesen reménytelen próbálkozás után feladtam. Aludtam rá egyet, megszállt az ihlet és “röpke” 6-8 óra alatt össze is dobtam a művem:
Egy vásznat lekentem fehér gessoval, majd kör és öltés mintát stencileztem rá a 13 arts Stitches stencillel. Erre Ayeeda barna szivárványport szórtam, amit vízzel elcsorgattam ide-oda. Ezután hálát adtam azért, hogy nem spóroltam le a gessót, ugyanis rettenetesen erős vörösesbarna pacát sikerült produkálnom. Úgyhogy azzal a lendülettel jó részét vissza is töröltem. Néhány félresikerült próbálkozásom volt rózsaszín Distress tintával és egy másik stencillel is, de ott is eredményes eltüntető akciót indítottam, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy nyomokban Distress Ink-et is tartalmaz…
Azért, hogy legalább közelítsek a rózsaszín moodboardhoz, nekiestem a vörös foltnak Ayeeda pink pastell misttel. Egy kicsit sok lett már a paca, ezért megtörtem a felületét rózsaszínre színezett gézzel és natúr zsineggel. A Mintay Dear Diary papírkollekció szerelem volt első látásra nálam, úgyhogy komoly szívfájdalommal járt, hogy belevágjak ollóval, de megtettem! A rozsdamintás lap két oldalát használtam, abból vágtam köröket és keretet a kör alakú fénykép köré. Mindegyik szélét megkaristoltam, mert anélkül túl sterilek voltak. Kis emeléssel egymásra rétegeztem őket úgy, hogy a stencilezésből kikandikáljon azért egy-két részlet (ha már annyit szenvedtem a színezéssel csak nem takarhattam el az egészet?!) Itt kezdődött a hosszas örlődésem azon, hogy “vajh mikor vala készen? Ezt rátegyem? Vagy ne? Vagy igen? Vagy…. bla-bla”, aztán a végén rátettem Dear Diary leveles körív kivágatokat a keretre, illetve egy kisebb virágot is. Kicsit felturbóztam a kedvenc Sizzix levél kivágatommal, aminek a vágókését Fiáth Móni segített felkutatni (köszi, Móni!) és hipp-hopp kész is lett! …vagy túl sok a díszítés? Vagy túl kevés???

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ