Sokáig gondolkodtam, hogy vajon milyen fotó lenne ideális az áprilisi, fekete-fehér romantikus moodboardunkhoz… először természetesen a legegyszerűbb megoldás jutott eszembe, hiszen van egy csomó profi esküvős képünk, azokkal a legkézenfekvőbb… aztán elgondolkodtam, hogy talán egy szimpla, hétköznapi szelfi jobban átadná, amit a táblánkkal kapcsolatban először éreztem, vagyis azt, hogy “a szürke hétköznapokban is van romantika”… nyálasan hangzik, pedig szerintem igenis fontos, különösen, ha az embernek már gyereke is van. Mókuskerékké válik az élet, a reggeli ébredéstől (gyorsan egy kávé, mielőtt feleébred) a rohanáson keresztül (egyél már kisfiam, mert elkésünk…) egészen az esti elalvásig (ami legkorábban is fél 9 körül esedékes)… kevesebb már az időnk egymásra, arra, hogy minőségi időt kettesben töltsünk. Éppen ezért próbálok megőrizni minden olyan apró emléket, amikor ez mégis sikerül, mert amikor nem, akkor ezekből merítek erőt 🙂

Nos, hogy akkor miért mégis egy esküvős kép mellett döntöttem? Mert van egy fotó, amit a válogatásban nem kaptunk meg, viszont viberen csak úgy Csoka átküldte nekem egyszer. Asszem talán olyasmi körítéssel, hogy “ez is milyen jó kép lenne, ha nem lenne benne az a hülye ajtó…”. És ő ezzel a lendülettel bele se válogatta a legjobbak közé, pedig nekem ez lett az egyik kedvencem 🙂 Amikor előhívásra válogattam a fotókat, a kezembe került, de nem volt meg “normális” méretben, így ráírtam, hogy küldje már át… azóta se találja. Rejtély 😀 Így ez egy kis kincs lett a szememben, egy olyan kép, amit mindenképpen meg akartam örökíteni, és oldalba foglalni.

Az élet olyan, mint egy tánc. Hol lassabb, hol pörgősebb… talán mert a férjem táncolt, vagy mert a fotón is épp ezt tesszük, vagy mert találtam egy olyan rétegezni való papírt, aminek a szövegéből tulajdonképpen csak ennyi látszik igazán, de úgy éreztem, ez a mondat írja le talán leginkább az érzéseimet a moodboard és a mai oldalam kapcsán is <3

A ma hozott oldalam alapja egy 300gr-os akvarell papír. Erre téptem egy nagyjából háromszögletű darabot a Mintay Secret Place kollekciójának egyik papírjából, majd felragasztottam az oldalam jobb oldalára. Ezután a háromszögem “csúcsához” illesztettem az AB stúdió ID 87-es stenciljének közepét, és fekete misttel lefújtam – vigyázva arra, hogy lehetőleg az asztalomon lévő káosz festékmentes maradjon. Domborítottam ezüsttel 2-3 virágot, ezután pedig a doily stencilem mintáját modellpasztával vittem fel az oldalam jobb és bal szélére, majd hőlégfúvós szárítás után megfestettem kicsit a 13arts vízfestékének kékesszürkéjével és SOK vízzel. Mivel kicsit erős lett a fekete stencilezésem, átmentem rajta vékonyan fehér gessoval, így már szürkés lett 🙂 ( itt jegyezném meg halkan, hogy bár semmiféle kéket nem használtam az oldalon, a szürke bizonyos árnyalatai nagyon is kékesek… :D)

Ezután elkezdtem összeszedni, miket is szeretnék rápakolni az oldalamra: az AB studio In wonderland készletének egyik papírjából és a ciao bella paper Loving in the rain kollekciójának papírjából is egy szép fekete-fehér darabot, ezeket is fehér papírra ragasztottam, hogy keretet adjak nekik, mint a fényképemnek… Az in wonderland kollekció bonus sheet-jén lévő díszítőkből használtam még két elemet, amiről amúgy meggyőződésem volt, hogy nagyjából azt fogom életemben utoljára használni, lévén fogalmam sem volt, mihez is mehetne… de erre is jó ez a kihívás, hogy ilyen gyöngyszemek használhatósága is kiderül 🙂 Szóval innen a két cirádás bigyót használtam (mi ezeknek vajon a polkorrekt megnevezése?), meg ugyanabból a stílusból egy ilyen címkeszerű hosszú elemet… előkapartam még sizzix-vágott levélkés ágakat (Köszi Kádár Judit! <3), gézt, pauszra bélyegzett virágkoszorúkat, ezüst hímzőfonalat (látod, Ani, jó, hogy itt hagytad nekem ;)), leveleket és virágokat a Piatek New moon kollekcióból, ezek még a táborról maradtak, valamint a boho love virágaiból pár chipit (ezt és ezt), két kis papírvirágot, On the wall és New moon szómatricákat, és egy kör alakú cirádás matricát a Strength in number fóliás ívről (ez amúgy végül totál nem látszódik)… nagyjából minden egyes díszítőelemet megemeltem chipboard maradékkal, bár ez nem mindegyiknél látszik.. 🙂 Bélyegeztem is, esetlegesen itt-ott, újabban én is rászoktam, hogy ezt csak akkor tegyem meg, amikor már minden díszítőelemem a helyén van… A ragasztásokat követően felvittem fehér csíkcsillámot, fehér és fekete csillámporokat – amióta felfedeztem, milyen királyul fel lehet vinni akril liquid mediummal őket, el se lehet venni tőlem a csillámokat, mindenre is rakok belőlük…-; ezektől itt-ott kicsit lilás vagy kékes csillogást kaptak, de mentségemre legyen szólva, én csak azt néztem, hogy FEHÉR és FEKETE csillámok 😀 azt nem, hogy milyen színben irizálnak… Szórós díszítőből most csak ezüst hologramcsillámot használtam, ezt gel mediummal vittem fel, majd utolsó simításként fekete tűfilccel körberajzoltam az oldalam, és megpacázgattam mindenhol fehér splash tintával, és fekete misttel 🙂

Kreatív káosz… avagy jó, ha van egy zsebkendőnyi hely az épp aktuális munkafolyamat elvégzéséhez 😀 (plusz itt még látszik, milyen volt a hátterem mielőtt megpakoltam az oldalam…)

Várjuk a Ti fekete-fehér romantikus alkotásaitokat is, mutassátok meg nekünk, mennyi árnyalata is van ennek az amúgy nem túl népszerű, ám szerintem annál mutatósabb színnek 😉

Érdekel a mixed media?
Gyere és csatlakozz hozzánk! Facebook csoportunk: kattints ide!

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ