Hajlamos vagyok beleszerelmesedni egy-egy alkotó munkásságába. Hónapokig, volt, hogy évekig csak nézegettem, álmélkodtam, vissza-visszajártam a blogjukra. Éééés csak nagy sokára veszem magamnak a bátorságot, hogy belevágjak. Hogy kipróbáljam magam. Hogy valahogy a magam képére formáljam, hogy ne csak lifteljem, hanem a magamévá tegyem a stílust, a hangulatot… Jajj, ezt nem tudom máshogy leírni, de talán érteni fogjátok.

Alapvetően szeretek liftelni, ciki, nem ciki 😀 mert rengeteget lehet belőle tanulni. Viszont a nagy kedvenceknél – nekem – nem elég csak átvenni egyes elemeket. Valahogy a bőrébe szeretnék bújni, az ő szemüvegén keresztül szeretnék látni. Szeretném megragadni az esszenciáját, ami nem csak annyi, hogy az alkotói eszköztárát használom én is. Ez nagyon ritkán sikerül és ez egyáltalán nem baj. Maga az alkotás, az odavezető út az, ami ezekben az esetekben igazán sokat ad. Az meg örökre megmarad 🙂

Karácsony előtt picit besokalltam a színekből, a csillogásból, az ajándékokból 😀 Van ilyen. Lehet, hogy valami ilyesmi állapot kellett hozzá, hogy végre belevágjak 🙂

Két oldalpárt mutatok most. Az inspirátor (micsoda szó!? :D) az I like grey blog alkotója, Nulka és az ő albuma. Már vagy százszor megnéztem, több mint öt éves. Fekete-fehér fotókkal alkot, pici piros szín, itt-ott gessoval tompít és ennyi. De olyan harmónia árad az egész albumból! Nem lehet nem szeretni! 😀

Nnno, én ennél több eszközhöz nyúltam, az első oldalpárnál még nem tudtam elképzelni, hogy hogyan is fog működni a dolog. Itt (mindjárt látni fogjátok) ezüsttel hődomborítottam, méghozzá a Bea által – a Decemberben történt workshopban – mutatott módon. Ez ad egy plusz réteget, egy másfajta textúrát, de ez a kis mankó nekem még kellett itt az elején 😀 A többi valójában csak washi, kivágat, pecsételés, még több (AALL&Create #8), még annál is több és némi felirat, csipi-cím és matricák (Rose Fields, Vintage Moments, Small Messages).

A következő oldalpárnál már picit közelebb kerültem Nulka albumához, meg picit távolabb is. Kezdtem ráérezni, hogy mit szeretnék a saját albumunkban látni. Ami amúgy a decemberi pillanatainkat örökíti meg – egy csöppet rendhagyó módon 😀

Szóval itt már csak átlátszó porral domborítottam, stencileztem és az akvarell papírnak köszönhetően egy kicsi barnás-aranyos színt is felvihettem a fotó alá. Utána persze még bélyegeztem (AALL&Create #10 és #126) és jöhettek a matricák (Aqua Flora, Small Messages) is. Nnno meg a komment, körben, amit különösen szeretek 🙂

Huh, még önmagamhoz képest is hosszú voltam, de remélem kárpótolt a két oldalpár 😀

 

Érdekel a mixed media?
Gyere és csatlakozz hozzánk!

Facebook csoportunk: kattints ide!

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ